Pat ( Path ) község

Szerkesztette: Bertók Zoltán

Mivel a ma élő leszármazottak elődei biztosra vehető, hogy a 18.században kerültek e településre, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megpróbáltam rekonstruálni a falu újra telepítését. A Somogy Megyei Levéltárban ( továbbiakban: Levéltár) fennmaradt népesség összeírási és adózási listák, valamint az 1760-1780-as évektől vezetett egyházi anyakönyvekből az alábbiak állapíthatók meg:

 

Path község ( szinte a XIX .sz. végéig th-val írták ) levéltári kutatásánál az 1728-as adó összeírás szerint a községben mindössze 3 család élt. Ezek a Turyak, de az sem biztos, hogy itt éltek, inkább csak az elhagyott földeket művelték:
 

-Tury György,
-Tury Mihály,
-Tury Gergely
 

Egy későbbiekben idézett dokumentum szerint a pati birtok tulajdonosa 1690-1736-ig Thury Gergely volt, de ezt más dokumentumok cáfolják.

A következő adózással kapcsolatos összeírás 1736-ból való, ahol 5 adózó szerepel, magyar nevekkel:

-Horváth Jakab,
-Puskás István,
-Tóth Márton,
-Németh János,
-Magyar András

Ez az időszak már a Somssich Antal időszak.

Az 1752-es adóösszeírás során már 7 jobbágy szerepel a listán és a mai leszármazottak közül 2 név itt szerepel először: Pór György és Sipos György. Ezek a jobbágyok is még feltehetően Somssich Antal jobbágyai voltak:
-Horváth Péter,
-Jáger István,
-Béres István,
-Németh István,
-Balogh István,
-Pór György,
-Sipos György

Az alábbi 1757-es katolikus egyházi lélekösszeírás szerint 5 évvel később már egyes családok nem voltak a településen, míg újabbak jöttek . Ezen összeírás szerint a település létszáma 1757-ben 69 fő volt. A családok 13 portán éltek, a családok (férj, feleség és gyerekek ) száma 16.
A katolikus egyház által végzett lélekösszeírás Patt településen 1757-ben:
/ a név után az életkor, a piros szín azokat jelzi, akiknek leszármazottai legalább 50-60 évig a faluban éltek /

-Szalay Mihály 30 és Miskey Juditka 25

-Horváth István 45 és Csordás Erzsébet 40, gyermekeik: Barbara 14, Sára 13, Éva 12, József 10 , István 8. ( vélhetően a ma élő „trojna”Horváth család elődeik )

-Németh Ferenc 25 és Horváth Mária 20, gyermekük Kata 2.

-Németh János 40 és Csordás Éva 38, gyermekeik: Erzsébet 13,János 8, Kata 4, Júlia 1.

-Nagy Ádám 30 és Kriza Márta 17

TAKÁCS családok

A lélekösszeírás szerint-Takács Péter 20, Hegyi Katalin 15
A miháldi katolikus anyakönyv szerint 1779-ben születik Mártonnak és Varga Katának, később Péternek és Kovács Erzsébetnek, majd Jánosnak és Ficzkó Zsuzsának gyermeke, de ennek a katolikus Takács családnak az utódai már 1800 után nem találhatóak Paton. Az evangélikus könyvben 1798-ban és 1800-ban születik Takács Jánosnak és Mihál Évának gyermeke. Az evangélikus Takácsok utódai az 1900-as évek első felében is a faluban éltek. A faluban ma élő „burunc” Takácsok a vései Takács József és a pati Antalics R Zsófia 1899-es házasságával kezdődött.
 

SZABÓ család

A lélekösszeírás szerint: Szabó Márton 30 és Pálffy …......30, gyermekük Kata 13,
Az Urbáriumban található Szabó Márton fia, István házasságából született Ferenc és József leszármazottai ma is élnek. Ferenc 1813-ban vette feleségül a vései Lébár Katát, József pedig 1818-ban az inkei László Évát. Kisebb létszámú evangélikus család, leszármazottaik ma is élnek a faluban)
 

-Bakó Ferenc 18.

-Tóth János 50 és Kulcsár …. 18, gyermekeik: Mihály 14, József 10, Ferenc 8.

SIPOS család

A lélekösszeírás szerint: Sipos György 40 és Galamboki Erzsébet 40, gyermekeik: György 10, István 8, Erzsébet 7, József 6, Éva 1.
A miháldi katolikus anyakönyvben az első bejegyzés György(ifjabb) Éva lányának halála 1779-ben. A születési könyvben Sipos Ferenc és Czibók Julianna gyerekinek születései lettek bejegyezve, Erzsébet 1795-ben, Ferenc 1798-ban, Kata 1803-ban. Több gyerekük nem született. Vélhetően Sipos Ferenc korai halála miatt Czibók Julianna férjhez ment Dongó Györgyhöz, mivel gyermekük született 1813-ban. Leszármazottaik ma is élnek.)
 

PÓR család

A lélekösszeírás szerint: Pór György 40 és Horváth Éva 35, gyermekeik: György 13, Erzsébet 9, Éva 5, később születik még Ilona és József. Az úrbéri jogokat György veszi át, családot alapít ….......val, József pedig Borsos Juliannával. Népes családot alapítanak mind a két ágon. Katolikus család, a leszármazottak ma is élnek. Vélhetően Kiskomáromból települtek át.
 

-Farkas Péter 60 és Csentey Katalin 50,

-Farkas András 30 és Horváth Mária 25, gyermekeik: József 4, György 2.

-Bóka Mihály 40 és Nagy Barbara 30, gyermekeik: István 15, Sándor 12.

-Francia György 45 és Kövér Katalin 45, gyermekeik: György 14, Péter 9.

-Csordás Mihály 17.

-Tóth Mihály 40 és Pál Dorottya 30, gyermekeik: György12, János 4, Kata 1.

-Mesics András 60

-Vörös János 22 és Takács Erzsébet 18.

-Molnár Sára 25.

Az 1769-es Úrbéri jegyzéken az alábbi új neveket találjuk:

-Maróczi János,

(A család két tagja szerepel az Urbáriumokban, János és György. János 1784-ben, fia 1788-ban, György felesége Horváth Mária 1793-ban meghal, így a család további sorsát már nem követtük.)

-Hegyi Ferenc,

 

HODOSCSEK „iván” család

 

Az Urbárium szerint Hodoscsek Iván (János) előbb került Patra, Baranyainé jobbágyaként. Rokoni kapcsolatuk Miklóssal feltételezhető. Iván családja népesebb volt, de Paton nem maradtak leszármazottak. A régi temetőben két sírkő őrzi emléküket. Iván felesége Kuzmics Ilona volt, vélhetően a híres surdi prédikátor rokona. Az evangélikus egyházzal való erős kapcsolata a családnak abból is látszik, hogy Mihály fia több helyi lelkésznél keresztszülő volt és gyermekeik születésénél viszonosság tapasztalható. Mihály fia János uradalmi kasznár volt Nagybajomban az 1830-as években. A leszármazottak szinte az összes környező település evangélikusai között megtalálhatóak, különösen Sandon, Inkén, Berényben. Érdemes megjegyezni, hogy a kezdetekben a legtöbb pati gyermeknek Hodoscsek lány volt az anyja (Antalics, Seroga, Bata, Jekisa, Ficzkó, Rájszár )

-Béres Istók,

 

PAP család

Pap Ferenc, mint családfő került az Urbáriumba. Az evangélikus anyakönyvekben az első bejegyzés özv. Pap Erzsébet és Horváth Ferenc 1790-es esküvője. Két gyermekük született halva és az anya is meghalt 1795-ben.
Másik lányuk Éva, a pati Simon Jánoshoz ment feleségül és több gyermekük született és alapított családot.)

-Nagy István,

-Tóth Istókné,

-Méhész Erzse,

 

CZUCZEK család

Cziczek (Czuczek) Iván jobbágy az Urbáriumban. Három gyermeke ismert, Márton, Mihály és Erzsébet. Erzsébetet 1784-ben a vései Németh György vette feleségül, Mihálynak pedig a pati Pap Erzsébettől született egy lánya, Katalain, 1783-ban. Mártonnak csak egy gyermekéről tudunk, aki 5 éves korában meghalt, így a név csak Szőkedencsen és Vésén maradt meg a női ág haláláig. Érdekessége a dolognak, hogy a Szőkedencsre került Katalin lányát Czuczek Iván jobbágytársa, Horváth Gyura unokája György vette el és az általuk alapított evangélikus Horváth ág tagjait a „cucek” ragadványszóval különböztetik meg napjainkig. )

-Temlin Éva,

-Temlin Miska,

 

HORVÁTH család

A család neve első alkalommal az Urbáriumban szerepel, Horváth Gyura „házzal bíró” zsellérként. Fia, Ferenc 1790-ben feleségül vette Pap Ferenc jobbágy Erzse nevű lányát, azonban annak korai halála miatt újból nősült 1795-ben. Második felesége az akkor 17 éves gyékényesi Kámedler Anna. (Ferenc ekkor 25 éves )Gyermekei közül János, Mihály, Pál, Katalin és György alapított családot. A legnépesebb ág Györgyé, aki a szőkedencsi Horváth Julival házasodott. A faluban ma élő evangélikus Horváthok az ő leszármazottai. )

 

Az 1772-es Úrbéri jegyzéken a további új nevek:
 

-Maróczi György (felesége halála utáni sorsa nem kutatott)
 

BATA család

(Az 1772-es Urbáriumban szereplő Bata János felesége Dávid Erzsébet volt. Két felnőtt kort megért gyermekükről van adatunk: Erzsébetről, akit 1796-ban Simon István (János ) vett feleségül és Ferenc, aki 1798-ban vette feleségül a bagolai Oskola Erzsébetet. Bata János 1798-ban meghalt. Egy tanulmány szerint Varászlóról került Patra, ugyanakkor egy 1785-ös uradalmi feljegyzésben mint varászlói jobbágy szerepel. Testvére, Bata István és Hodoscsek Éva 1775-ös házasságával kezdődik a pati evangélikus Bata család története. Öt gyermekük alapított családot, ezek közül két fiú vitte tovább a Bata nevet.

György 1821-ben feleségül vette az inkei Gerencsér Évát. Leszármazottaik a környező településekre kerültek (Miháld, Sand, Berény).

János gr. Festetics Imre jobbágyaként feleségül vette 1813-ban a vései Büki Erzsébetet, majd annak korai halála után 1821-ben a szőkedencsi Pap Annát. A mai pati Bata család János leszármazottja.Az anyakönyvekben „Batta , Batha „ forma is előfordult a kezdetekben.)

 

HODOSCSEK „miklós” család

Az 1815-ben elhunyt Hodoscsek Miklós utódai kevésbé népesek, többen élnek a leszármazottak közül Iharosberényben. Paton egy ág képviseli a családot.)

 

SIMON család
Simon Mátyás egyik fia Ferenc a katolikus Török Évét vette el feleségül, 6 gyermekük született 1782 és 1800 között. János fia Pap Évát vette feleségül és alapítottak egy kisebb evangélikus ágat.

Simon Mihály és felesége Antalics Éva fia István 1796-ban vette feleségül Bata Erzsébetet, azonban 1807-ben egy ikerszülésbe belehalt. István ezt követően 1708-ban elvette az özvegy Batz Júliát. Népes családot alapítottak, a családtagok közül Simon Ferenc az I. világháborúban az orosz fronton esett el, ketten a II. világháború bombázásaiban haltak meg, (Simon Péter anyja és felesége)

 

ANTALICS család
A legnépesebb evangélikus család. A családok megkülönböztetésére a vezeték és a keresztnév közé egy betűt helyeztek el még a hivatalos iratokban is. Az „S” a Samu(Sámuel), az „I” az Iván(János), az „M” a Miklós, az „R” a Rájszár és a „P” a Pál ághoz tartozókat jelöli. Az Urbáriumban szereplő Antalics György és testvéreinek leszármazottai, vagy rokonai. Több családtag magyarosította a nevét (Honfi, Árpádi, Antalfi ). Származásuk helye talán a Mura vidéki Zsidahegy ( Vucja Gomila, Szlovénia) Az anyakönyvekben a velük kapcsolatos első bejegyzés Antalics Miklós és Kápolna Erzsébet József nevű gyermekük születése 1778-ban. Az Urbáriumban szereplő Györgynek testvére lehetett Ferenc, aki 1786-ban, 66 éves korában halt meg az első 5. számú Antalics portán. Gyermekeik Jakab(vagy testvér?),Miklós, József, István, János(Iván) és György és egy lányról tudunk, Éváról. Szinte minden pati családdal rokoni kapcsolatban vannak.

 

ANTALICS „samu” család

A legnépesebb ANTALICS ág. Anyakönyvi adatok szerint György1797-ben feleségül vette a vései Takács Julit. Öt gyermekük alapított családot. József 1822-ben a vései Bertók Júliát vette feleségül és egy nagy létszámú ágat alapított.

Sámuel a jakabi Varga Annával 1834-ben esküdött és 9 gyermekük közül 5 érte meg a felnőttkort, alapította meg a család „samu” ágát. Az öt gyermek közül a két fiú, József és az ifjabb Sámuel vitte tovább a család nevét. József 1860-ban vette feleségül a pati Horváth Erzsébetet. József, Ferenc és Péter nevű fiúk házasságai révén bővült a család, aminek tagjai ma is közöttünk élnek. Az ifjabb Sámuel 1875-ben feleségül vette a csicsói Marics Katalint. Nyolc gyermekük született, mind családot alapított. Utódaik ma is köztünk élnek. Ferenc a sandi Gelencsér Katával 1840-ben kötött házassága révén alapította meg a család ma is létező „ sandi” „árpádi” ágát.

ANTALICS „iván” család

( I ): Történetük Antalics Iván (János) és Pintér Judit házasságából 1788-ban született fiúk, György és a szentpéteri Hári Erzsébet házasságával kezdődött. Népes Antalics ág ez is, leszármazottak ma is élnek a faluban.

ANTALICS „rájszár” család

(R ): Amikor Hodoscsek Marinka férje, Antalics György 1790-ben meghalt, az özvegyet árvájával(árváival?) együtt feleségül vette a sandi Rajszár Mihály. Antalics György fia, az ifjabb György házassága után született utódokat váltakozva jegyeztette be az anyakönyvekbe Antalics és Rajszár néven. Az R megjelölés csak az 1900-as évektől jelent meg az anyakönyvekben.

ANTALICS „miklós” család

( M ): Az első anyakönyvi bejegyzés Antalics Miklós és Kápolna Bözse gyermekének, Józsefnek a születése 1778-ban. Népes családot alapítottak.

ANTALICS „pál” család

( P) Istvánt utódai révén különböztették meg. 1779-ben megszületett József nevű gyermeke Szabó Katalintól, Pál pedig 1782-ben. A megkülönböztetést Pál fia és Simon Juli 1808-ban kötött házasságából született utódok és leszármazottak megkülönböztetésére használták.

 

FICZKÓ család

Az Urbáriumban szereplő Ficzkó György gyermekei három családi ág megalapozói:

István fia Tamás 1823-ban feleségül vette a sandi özvegy Zsoldos Jánosné, Borbás Erzsébetet. Leszármazottaik a mai sandi Ficzkók.

Az ifjú György fia János 1794-ben Vésén feleségül vette a Vadosfáról (Beled) származó Horvát Évát. Két fiuk közül Miklós az inkei Gerencsér Katával, János pedig Darab Júliával 1825-ben kötött házassága révén alapított népes családot.

Márton 1777-ben, mint pati özvegy feleségül vett egy porrogi szolgálót, bizonyos Zaj Jutkát. A következő években született 2 fia, Ferenc és József. Harmadik, Hodoscsek Julival kötött házassága révén alapította az un. „marcin” ágat. Márton 1806-ban meghalt. Gyermekei közül József fia a berényi Szűcs Katával 1805-ben kötött első házassága, majd a liszai Szmodics Erzsével 1812-ben kötött második házassága révén nagy családi ágat alapított.

Népes család volt a Ficzkóké, az 1870-80-as években azonos időben 26 személy viselte a Ficzkó nevet Paton. Az egyes személyek, családok megkülönböztetésére ragadványneveket használtak: „kőműves, suszter, sarki vagy „miska”, belső, templom, kodela „. Vend származású evangélikus család, Felsőlendva környékén ma is gyakori név (Ficko ).

A surdi evangélikus születési könyvek áttanúlmányozása után azt is feltételezhetjük, hogy a család 1772-ig Porrogon élt (Ficzkó György zsellér) és miután Vrancsics jobbágyaként földhöz is jutottak Paton, ide költöztek.

1772 -1800

FUMER család

-Fumer György neve először Hodoscsek Miklós gyermekének keresztapjaként került bejegyzésre 1780-ban a miháldi katolikus anyakönyvbe.

Fumer István és Márton Anna gyerekének születése 1781-ben, de a később született gyerekeknél Üst Anna az anya.

Fumer György és Leposa Kata lánya, Júlia születése 1782-ben.

Fumer József és és első felesége halála 1785-ben, második feleségétől Kercsmarics Ilonától való lányának születése 1791-ben.

Fumer László és Czvirnyeg Rózsa gyermekének születése 1802-ben. Népes család volt, leszármazottaik ma is élnek.

 

SEROGA család

 

Seroga János és feleségének Hodoscsek (Iván) Katának Ferenc nevű fiúk születése 1780-ban az első bejegyzés az evangélikus anyakönyvbe. Seroga János és Hodoscsek Kata házasságából 9 gyerek születik, de csak 4 éri meg a felnőttkort, az alábbiak szerint:
Seroga József 1798-ban feleségül veszi a szentpéteri Fliszár Évát, de gyermekük nem születik. Felesége korai halála miatt1828-ban feleségül veszi az özvegy Bertók Istvánnét.
Seroga János 1809-ben veszi el a berényi Fadgyas Julit, de a házasságukat követő évben meghal (az özvegyet Pintér György veszi el). Gyermek itt sem született.
Katát a berényi Ciguth Ádám veszi feleségül 1801-ben.

Ferenc 1804-ben veszi feleségül Antalics Katát. 9 gyermekükből a négy lány és az egy fiú családot alapít. Annát a vései Lébár Mihály 1827-ben, Évát a pati Bertók Péter 1834-ben, Julit a szőkedencsi Tamás Ferenc 1838-ban, Rózsát pedig a pati Antalics R György 1843-ban veszi el feleségül. János fiuk 1848-ban a szobi Kovács Zsófit veszi feleségül, de 1849-ben elhunyt utód nélkül. Vend család volt.

 

PINTÉR család

Pintér János egy 1781-es napszámos listán szerepel először. Patra valószínűleg Véséről kerültek. Evangélikus vallásúak. (Az 1800-as évek első feléből tudunk katolikus Pintér családról is.)
Paton három családalapító szerepel az anyakönyvekben:
Pintér György pati jobbágy és a bagolai Ambrus Kata házasságot köt 1792-ben. 11 gyerekük születik, azonban csak 5 éri meg a felnőttkort és alapít családot. József viszi tovább a nevet, a miháldi Jung Juliannával 1824-ben kötött házassága révén. Ma is élnek leszármazottaik a faluban.
Pintér Mihály Oszvatics Évával köt házasságot, két gyermekük születik és alapít családot.
Pintér János Horváth Erzsébettel kötött házasságából 3 gyermek születik. György fiúk 1811-ben feleségül veszi özv. Seroga Jánosnét. Mihály gyermekük révén a mai napig élnek leszármazottaik Paton.

KOVÁCS család
A család az Urbáriumnak az első változatában nem szerepel. de a katolikus anyakönyvekben szerepel Kovács János és felesége Balogh Katalin több esetben is , mint keresztszülő ( 1780-1793). Vélhetően fiúk, Kovács György vette el Fitzkó Katalint, akiknek több gyermeke született 1788-tól. Közülük József már bejegyzésre került az 1830-as Urbáriumba. Ebben az időszakban az evangélikus iskolának és templomnak helyet adó porta északi szomszédjai voltak.

 

 

FLISZÁR család

Vend eredetű evangélikus család, Felsőlendva környékén ma is élnek. Patra a környező települések valamelyikéről kerültek át. Az anyakönyvekben 1766-os az első bejegyzés. A szentpéteri adózási jegyzékekben azonban már korábbról szerepelnek Fliszárok. A pati vonatkozású első bejegyzés Fliszár Balázs és Mészáros Éva János nevű gyermekük születése 1795-ben. Leszármazottaik ma is élnek.

 

 

DARAB (Jekisa) család

Vend származású evangélikus család. Felsőlendva környékén ma is élnek. Az Urbáriumban még nem szerepelnek, de 1788-ban már az anyakönyvekben rögzítették a sandi Jekisa János és Hodoscsek (Iván) Éva 1788-as házasságát és gyermekük, Júlia 1792-es születését. Fiúk József 1797-ben született és 1818-ban vette feleségül Antalics Annát. Ők alapították a pati Jekisa (Darab) ágat. Erzsébet lányukat a sandi Zsoldos Ferenc vette feleségül 1818-ban. Miután Jekisa János meghalt 1801- ben, az özvegyet elvette 1808-ban a vései református özvegy Darab József. Közös gyermekük nem élte meg a felnőttkort. A Darab név a  mostoha apa után került az anyakönyvekbe.  Az anyakönyvekben „Gyekise, Gyekisa „ beírásokkal is találkozni a kezdetekben.

 

 

ÁTS (Ács) család

 

Sem az 1757-es egyházi összeírásban , sem az 1772-es Urbáriumban még nem szerepelnek. Az első bejegyzés szerint Áts Ferenc és Gyura Anna keresztszülők Antalics Miklós és Kápolna Erzsébet gyermekének születésénél 1785-ben, majd 1787-ben István, 1789-ben Mihály és 1794-ben József fiuk születik.
1799-ben Áts Mártonnak és Hemmerschreich Ilonának születik lánya, Rozália.
1804-től Áts Józsefnek és Üst Évának, 1810-től pedig Áts Ferencnek és Horváth Júliának születnek gyermekei. Származásuk helye nem ismert. Ma is élnek leszármazottak a faluban.

 

 

1800 után

 

HALÁSZ(i) család

A családdal kapcsolatos első bejegyzés 1805-ben történt, Halász Ádám és Nagy Ilona Ferenc nevű gyermekének születése, majd 1807-ben János fiúk születésének bejegyzésére került sor. Ezt követően a – feltételezhetően testvér – Halász János és Simon Katalin lányainak születései 1809-ben, 1811-ben, 1813-ban.

Az anyakönyvben kezdetben a plébános a Halász nevet használta, később a Halászi forma lett használatos. Feltételezhető, hogy egyazon családról van szó.

 

LOVÁSZ család

1807-es az első bejegyzés, Lovász József és Fekete Erzsébet Anna nevű lányuk születéséről. Ezt követte még 1815-ig 3 lány születése. Feltételezhetően a ma élő leszármazottak elődei voltak.

 

BERTÓK család
A pati Bertók család a vései Bertók Pál és Kovács ( Leposa ) Kata leszármazottai. Első gyermekük Bertók István volt, aki 1798-ban feleségül vette Kiszelák Annát, a vései Kiszelák Mihály uradalmi kertész és a sandi Nemes Szmodics Katalin leányát. Az anyakönyvi bejegyzésekből az állapítható meg, hogy 1808-ban költözhettek Patra. Kilenc gyermekük született, de csak három érte meg a felnőtt kort. Az apa, Bertók István is meghalt 1819-ben. Kiszelák Anna 1820-ban hozzáment özv. Hodoscsek I Mihályhoz. Két felnőtt lánya 1822-ben és 1824-ben ment férjhez, Júlia a pati Antalics Józsefhez, míg Katalin a sandi Nemes Novák Ferenchez. Hodoscsek Mihály 1824-es halálát követően a kétszeresen özvegy Kiszelák Anna férjhez ment özv. Seroga Józsefhez. A család nevét Péter fiuk viszi tovább, aki elveszi 1834-ben Seroga Évát, Seroga Ferencnek a lányát. Hat gyermekük született, akik közül 3 élte meg a felnőtt kort. József fiúk 1866-ban feleségül vette a pati Pintér Juliannát. Nyolc gyermekükből öt alapított családot. Pál nevű gyermekük 1862-ben feleségül vette a vései Szabó ( Bertók ) Erzsébetet. Tíz gyermekük született és mind a tíz családot alapított. A pati Bertókok a „seroga vagy seruga” Bertók ragadványnevet a fentiek miatt kapták.

 

BALOGH család
Ez a családnév ugyan szerepel az 1752-es listán, de később már nem, csak 1807 az első bejegyzés, Balogh György és Kovács Erzsébet Miklós fiának születése. Azt követte Anna 1809-ben, János 1811-ben, és Júlia 1812-ben.
Balogh Mihály ( testvér? ) és Áts Júlia gyermekének, Györgynek 1815-ös születése.
Csak feltételezhető, hogy a ma élő Baloghok a leszármazottak.

 

MEZGÁR család

1809-ben Mezgár János és Pathy(Peti ) Erzsébet János fiának születése az első bejegyzés, azt követi 1811-ben József és 1814-ben Júlia lányuk születési bejegyzése.
1813-ban a másik fiú testvér, Mezgár György és Gyura Katalinnak Éva lányuk születését jegyezték be és a harmadik testvér, Mezgár Mihály és Papp Anna lányának, Juliannának a születését pedig 1815-ben. Leszármazottaik ma is élnek.

 

 

DONGÓ család

Kisebb létszámú család. Az első bejegyzés Dongó György és Czibók Julianna János nevű gyermekének 1812-es születése. Ezt követte Anna 1813-ban és Júlia 1816-ban. Ma is élnek leszármazottak.

 

KATONA család

Katona János református bolhási hajdú fia Katona Illés és a pati Simon Katalin 1821-es házasságával kezdődik a pati Katona család története. Négy gyermekük alapított családot. A két lányt Vésére és Csicsóba vitték feleségül.
A fiúk közül József az iharosi Horváth Katalinnal kötött házasságot 1852-ben és ott is élt a család.
János 1848-ban vette feleségül a szintén ihárosi Dobri Annát. Hat gyermekük született, a három fiúból kettő alapította a ma is itt élők ágát.

 

 

KALMÁR család

 

A miháldi Kalmár Pál fia, Sándor és a pati Horváth Kata 1842-es házassága utáni évben kerültek Patra. 13 gyermekükből 5 élte meg a felnőttkort és alapított családot. A három fiú közül János a vései Takács Katával 1875-ben kötött házassága révén alapította a mi is itt élők ágát.

 

 

BOGNÁR család

Az 1817-ben Szőkedencsen született Bognár János és a vései születésű Bertók Ilona fia János 1870-ben vette feleségül a pati Antalics Katalint.
Gyermekeik közül az 1877-es születésű Ferenc 1904-ben kötött házasságot a szőkedencsi Papp Zsófiával. Leszármazottak ma is élnek a faluban.
Bognár családnevű feleségek a korábbi időkből is találhatók az anyakönyvekben. (Bata János felesége Bognár Anna 1810 körül, özv. Bognár Erzsébet halála 1855-ben )

 

FÁBOS család

Tapsonyból származó református család. Már az 1728-as években több család élt Tapsonyban és Nemeskisfaludon. Patra 1893-ban Fábos Ferenc és Kalmár Rozália házasságával kerültek, később 1901-ben a testvér János vette el Fliszár Annát. Ma is élnek leszármazottaik.

 

TÓTH család

A pati Tóth család története akkor kezdődött, amikor Tóth Sándor Galambokról származó, de Inkén született református földműves feleségül vette 1896-ban a pati Pécsek Juliannát.

Pécsek Julianna a szentpéteri Pécsek István és a pati Antalics Rózsa gyermeke volt, és az un. „ősi” Antalics portából részesedtek egy házhellyel. Felmenői között az Antalicsok mellet megtalálhatóak a Hodoscsekek, Serogák.

Tóth Sándor a galamboki Tóthok „péter” ágából származik, anyai nagyanyja pati Simon lányként felmenői között ott voltak a Baták és a Hodoscsekek. Hat gyermekük született és alapított családot:

• Juliannát (sz.1900) az inkei Berkes Sándor,

• Rozáliát (sz.1901) az inkei Bekes József,

• Irmát (sz. 1904) a galamboki Darab Ferenc vette feleségül.

• Sándor ( sz.1908) a sandi Zsoldos Margitot vette feleségül. Sándor elismert és megbecsült ácsmester volt.

• Gizellával (sz.1910) a sandi Györek János kötött házasságot,

• Árpád (sz. 1912) pedig az inkei Kis Berkes Margitot vette feleségül

 

 

 

 

 

Kedves Olvasó!

A teljesség igénye nélkül tettem említést azokról a családokról, akik tagjai voltak e faluközösségnek évtizedeken keresztül. Az egyes családokról írtak terjedelme változó, aminek az az oka, hogy egyes családok családfája részletesebben feldolgozásra került, vagy személyes érintettségem végett, vagy a családok kérésére. Ha egy család kimaradt, kérem jelezzék felém.