VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK
Evangélikusok
Szerkesztette: Bertók Zoltán
Az 1700-as évek második felében ( Mária Terézia betelepítési intézkedései ) érkeztek földművesek a faluba, hiszen az anyakönyvek feljegyzései is erre utalnak, de a kérdés jogos: mikor és honnét?
Míg a szomszédos Miháldra horvát származású katolikus földművesek , Patra vend származású evangélikus földművesek és magyar katolikusok érkeztek és a falu első 100 -150 éves története során nagyjából fele-fele arányban éltek – békességben.
A 18.századi Vas megye nyugati részéről, vagy vallási üldözés, vagy a jobb élet reményében kerestek új otthont a vend származású evangélikusok 1760-1780 között. Ha valaki ellátogat a mai Szlovéniához tartozó Gradra ( Felsőlendva) és a környezetében lévő kisebb települések temetőibe, ismerős neveket talál a fejfákon, sírköveken: Flisar, Ficko, Sukic, Jakisa, Lanscak, Spilak, Rajsar., stb.
Pat 20-30 km-es körzetében lévő evangélikus és katolikus gyülekezetek anyakönyveit tanulmányozva azonban ez nem egyértelmű, mivel több esetben ez már a családok egy-egy tagjának továbbköltözése. Úgy tűnik számomra, hogy a jobbágyoknak járó földhöz jutás ígérete miatt ( irtásföldek ) vándoroltak többen Patra. Az 1700-as évek utolsó negyedében nagy volt a mozgás, különösen a zsellérek esetében, ugyanakkor vonzó volt az egyre erősödő és sok munkát adó Varászlói Uradalom is. Vannak családok, akikről biztosan tudjuk, hogy melyik környező településről kerültek Patra: A Bertókok , Pintérek Véséről, a Kalmárok Miháldról, A Katonák Bolhásról. Valószínüleg a Baták Varászlóról, a Fliszárok Dédről, vagy Szentpéterről, a Jekisák Sandról vagy Porrogról, és a Fitzkók is Porrogról.
Mivel kezdetben csak Berényben és Vésén gyakorolhatták vallásukat, a környék településein többen otthonra találtak. A házasságok ezért több mint 200 éven át kizárólag a vallási közösségen belül és ezen vallási felekezet településeire korlátozódott. Szinte mindenkinek van a családjában berényi, csicsói, iharosi, segesdi, vései, szobi, sandi, szentpéteri, pati, szőkedencsi, tapsonyi, inkei, miháldi, bagolai, stb. evangélikus, vagy református származású és biztosra vehető, hogy az egyes települések evangélikusai is megtalálhatóak mindegyik másik helyi evangélikus családban 1780 és 1900 közötti időszakban.
Azt, hogy a vend származású családok vallási üldözés, vagy a jobb élet reményében hagyták el szülőfalujukat, nem tudjuk biztosan, mivel erre vonatkozóan dokumentumokat még eddig nem sikerült fellelni., mint ahogy arra sem, hogy a türelmi rendelet után többen visszaköltöztek volna szülőfalujukba. Vas megye nyugati része egy sűrűn lakott országrész volt, ott nem pusztított a török, nyilván a földhöz jutás is nehezebb volt. Adatok bizonyítják, hogy erről a vidékről „bandákban „ jártak idény munkára az ott élők olyan nagy birtokokra, mint pl. a Festeticsek keszthelyi uradalma, tehát nehéz elképzelni, hogy visszamentek egy túlnépesedett vidékre. Az evangélikus közösség a faluban a környező települések evangélikus közösségeiből betelepüléssel, vagy házassággal bővült tovább.
A pati evangélikus gyülekezet történetét Mesterházy Sándor nemespátrói evangélikus lelkész 1932-es kiadású könyvében - amelyben a somogyi megyei evangélikus egyház történetét írja meg – az alábbiakban foglalja össze:
„Pat. Ez a leányegyház 1819-ben létesült és a régóta fennálló, viharokat kiállott iharosberényi gyülekezethez csatlakozott. Már megalakulása éveiben megépítette szükséges épületeit. Mikor azonban jól megerősödött, akkor régi épületei helyett újakat emelt. Téglából, szép stílusban, nagyobb méretekkel építette 1863-ban a környék templomai közül kiváló szép templomát.. 1875-ben megfelelő nagyságban és minőségben iskolát és tanítólakot épített. A vallásukhoz hűségesen ragaszkodó és gyülekezetüket fejleszteni akaró hívek gyakran felvetették az anyagyülekezetté alakulásnak kérdését. Többször folyamodtak e tekintetben az egyházmegyéhez és az egyház kerülethez is, de az egyházi főhatóság, — tekintettel a hívek csekélyebb számára, — nem adott helyet a kérésnek. Tehát megmaradtak leánygyülekezetnek. Mivel azonban Pat nagy távolságra fekszik Iharosberénytől, megindítják az eljárást, hogy Iharosberénytől elválva, a közelebb fekvő Sandhoz csatlakozhassanak. Ez irányban tett lépéseik eredményre is vezettek és 1895-től fogva Sandnak lelki gondozása alatt állanak. És reméljük, hogy ez a buzgó gyülekezetünk, melynek 314 lélekszáma van, — az akadályok dacára is — sikerrel halad továbbra is a fejlődés útján előre. Isten áldása legyen rajta! „
Az anyakönyvek
Az evangélikus anyakönyveket Berényben 1762-től vezetik. Az első anyakönyv, amely a környék (Vése,Szob, Csicsó, Iharos, Szentpéter, Sand, Pat , stb. ) összes evangélikus településeiről Berénybe járó hívek születési esketési és halotti adatait tartalmazza 1762-től 1788-ig latin és magyar nyelven íródott. Néhány lap még 1750-ből is fennmaradt.
1788-tól már külön vezette Vése és Berény. Sand 1868-től 1885-ig külön is vezetett egyet, de hivatalosan 1895-től. 1895-től az állami nyilvántartás, mint hivatalos anyakönyvvezetés került bevezetésre.
Az anyakönyvekben 1820-tól a személy neve után bekerült a „polgár, adózó polgár, helyes polgár, jobbágy, zsellér, szolga, 1853-tól pedig a földész, földmíves, földművelő „ jelzés mint foglalkozás, de a kovács, asztalos, tanító bejegyzés is. Pat vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy 1785 előtt ( de még néhány esetben később is ) az evangélikusok a gyerekeiket a miháldi katolikus plébánián kereszteltették és az anyakönyvbe az "acatholikus, vagy luth. " bejegyzéssel írták be.
Keresztnevek használata az evangélikus családoknál
A evangélikus anyakönyvekben 1788-tól 1799-ig tartó 12 évben 74 gyerek születése lett bejegyezve, közülük 31 gyermekkorban meghalt ( többségük a születés évében ) .
Használatos nevek (a név utáni szám az azonos nevűek száma):
István 2 Mihály 3 Éva 3 Erzsébet 7
Ferenc 6 György 7 Júlia 9 Katalin 7
János 9 József 9 Anna 4 Terézia 1
Pál 1 Péter 1 Zsófia 1 Sára 1
Ádám 1 Judit 1 Rebeka 1
A keresztnevek használatára jellemző, hogy 1860-80-ig alig bővült a névválaszték a földművesek körében, de azért ritkán adták a László, Sámuel, Lajos, Sándor férfi és a Rózsa, Julianna, Edit, Rozália női nevet is.
Jellemző ugyanakkor, hogy a nevek különböző változatban is megjelentek, mint például:
György, Gyurka
Mihály , Miska
Erzsébet, Erzse, Örzse, Bözse,
Zsófia, Sofia,
Rózsa, Róza,
Terézia, Trézia,
Rozália, Róza,
Katalin, Kata,
/ Az evangélikus gyülekezet szervezésében megemlékező istentiszteletet tartottak 2012-ben, amely megnézhető a Hírek oldalon található Link gyűjteményben. Itt található még egy 1981-ben tartott emlékező műsor hanganyaga is. /