PATIAK A HÁBORÚKBAN
Patiak a világháborúkban
Az I. világháború pati katonái
A pati férfiakat a korabeli katonai beosztásnak megfelelően (ne felejtsük el, hogy ekkor Pat és Miháld és Sand is Somogy megyéhez tartozott!) az I. világháború kitörésekor leginkább a következő alakulatokhoz sorozták:
- 17. honvéd gyalogezred-Székesfehérvár (3. Zászlóalj - Kaposvár ),
- pécsi magyar királyi 19. honvéd gyalogezred más néven "fokos ezred", 3. zászlóalja Kaposvár,
- 32. Mária Terézia gyalogezred,
- császári és királyi „Albrecht főherceg” 44. gyalogezred, „rosseb bakák” 3. zászlóalja Kaposvár
Az 1932-es Somogy vármegyéről szóló kiadvány szerint a falunak 15 hősi halottja volt az első világháborúban. Az evangélikus templom mellett állított emlékmű azonban a következő 22 nevet tartalmazza:
Antalics János 1892-ben született Paton. Anyja Antalics Zsófia. A 32-es gyalogezred katonájaként az északi harctéren, az orosz fronton
hadifogságba esett, ahonnan fogolycserével szabadult. Sebesülését az Oroszországi Charkov „Egyesült Evakuációs Kórházában”
gyógyították, valószínűleg itt hunyt el 1914. október 8-án. 22 éves volt.
Antalics S. Péter 1892-ben született Paton, apja Antalics Péter, anyja Zakócs Katalin. 1915. 02. 22-én halt meg Munkácson a Járványkórházban. Halálát az evangélikus anyakönyvbe bejegyezték.
Antalics György 1981-ben született Paton. Apja Antalics M János, anyja Németh Rozi. (?) 1916 január 31-én halt hősi halált.
Ács György 1887 október 22-én született Paton. Apja Ács János, anyja Novák Erzsébet.
Ács János 1875. szeptember 12-én született Paton. Apja Ács József, anyja Naglics Fanni. A 19-es gyalogezred népfelkelőjeként 1914. szeptemberében 39 évesen hősi halált halt Sarajevoban.
Balogh Lajos 1898-ban született Paton. A 44-es gyalogezred katonájaként 1917. október 8-án hősi halált halt.
Balogh József Talán 1891 január 16. Apja Balogh János, anyja Hortl Kata ?????
Berkes József 1892-ben született. Apja Berkes József, anyja Antalics ? Zsófi. Felesége Novák Rozália (1893. április 15. Novák József és Vass Anna). A 19-es gyalogezred katonája. 22 évesen 1914. december 8-án hősi halált halt.
Bertók József 1896-ban született Paton. A 17-es honvéd és népfelkelő ezred katonája. Hősi halált halt 1915. november 29-én az olasz fronton, Palmanován Olasz hadifogságban, lövéstől eredő sebesüléstől. Az első világháború alatt Palmanova az isonzói front egyik olasz bázisa volt, hatalmas hadikórházzal.
Bertók János 1872 született Paton. Apja Bertók József, anyja Pintér Juli. 1916. Július 4-én a 19- gyalogezred katonájaként hősi halált halt.
Bognár József 1873-ban született. Apja Bognár József, anyja Antalics Katalin. Felesége Varga Zsófia. 1914. december 13-án a Szerb harctéren hősi halált halt.
Bognár János 1884. július 26-án született Paton. Apja Bognár József, anyja Antalics Kata. A 44-es gyalogezred katonájaként 1914.
december 21-én megsebesült. 1916. márciusában hősi halált halt.
Csonka János
Darab József 1881 Pat Apja Darab József, anyja Varga Erzsébet felesége Takács Erzsébet
Darab Gyula őrvezető, 1891-ben született Paton. Apja Darab János, Anyja Pap Éva. 1915. június 11-én a cs. és kir. 44-es gyalogezred katonájaként 24 évesen hősi halált halt a galiciai ..aljevóban ( H, M Lhynovo
Deli Ferenc A 19-es gyalogezred katonája 1914. október 16-án megsebesült, majd hősi halált halt.
Ficzkó Sándor 1896-ban született Paton Apja Ficzkó Pál anyja Marics Éva. A 17-es gyalogezred katonájaként 1915. november 18-án halt hősi halált.
Molnár György földműves Paton született 1876-ban (TALÁN 1877. március 27- Iharosi anyakönyv??? vagy 1876. július 9 Miháldi katolikus) született. Anyja Molnár Julianna, felesége Sípos Anna (szül Pat 1884-5).A 30-as gyalogezred katonája, 1917. január 23-án megsebesül- Az Olasz harctéren 1920. december 31-én hősi halált halt.
Oskola József 1882.május 11-én született Paton. Apja Oskola István, anyja Darab Rozi evangélikus. A 44-es gyalogezred katonája 1914. október 29-én megsebesült majd hősi halált halt.
Pintér János 1888. december 15-én született Paton. Apja Pintér József, anyja Papp Erzsébet. A 19-es gyalogezred katonája. 1916. december 6-án megsebesült, majd hősi halált halt.
Poór István földműves, póttartalékos a 44-es gyalogezredben. 1889. április 4-én Paton született Apja Poór György, anyja Egyed Zsófia. 1915. december 2-án 25 évesen hősi halált halt az orosz hadszíntéren, a Galliciai Sapanov melletti csatatéren.
Simon Ferenc 1894-ben született Paton. Apja Simon János, anyja Antalics Iván Julianna. 1917 december 31-én az orosz harctéren 23 évesen hősi halált halt.
Akik nem szerepelnek az emlékművön, de a miháldi anyakönyvbe bejegyezték a halálukat:
Kovács Péter pinczér, szakaszvezető. 1880-ban született, . A 19-es honvéd gyalogezred katonájaként 1916. június 20-án 36 évesen a Visniovcyk melletti csatatéren hősi halált halt.
Varga István László gulyás, gyalogos 1880 május 27-én született anyja Varga Rozália. A 44-es gyalogezred katonájaként 1917. március 11-én 36 évesen hősi halált halt a romániai Sipote-n. Sipote a keleti Kárpátok hírhedt fogolytábora, amely a kegyetlen körülmények és bánásmód miatt volt ismert a magyar lakosság előtt
Akik megjárták a frontot és visszatértek
Néhány falubeliről a rendelkezésekre álló dokumentumok alapján tudjuk, hogy hol, melyik alakulatnál szolgáltak. Ők a következők:
A császári és királyi „Albrecht főherceg” 44. gyalogezredének katonái
1937-ben elkészült egy kiadvány, amely a 44-esek első világháborúban játszott szerepét mutatja be. A kiadvány szerkesztői felkutatták az ezred még élő katonáit és rövid életrajzot is közzétettek róluk. Sajnos az akkor Paton élők közül senki nem található a könyvben, csak olyanok akik vagy születésük vagy egyéb esemény kapcsán kapcsolódtak a faluhoz.
Csordás Lajos Beszkárt gépkocsivezető, őrvezető, Budapesti lakos. 1891-ben született Paton. Tényleges katonai szolgálatra 1913-ban vonult be, így a világháború kitörése tényleges állományban érte. A klosterneuburgi gépkocsi-törzshöz osztották be, melynek kötelékében előbb a szerbiai, majd a montenegrói és romániai hadszíntéren teljesített szolgálatot. Itt osztották be a német alpesi hadtesthez. Ennek kötelékében került az olasz frontra. Harctéri szolgálata 48 hónap. Kitüntetései: O2, Vas é. k„ K. cs. k. Felesége Baatz Emma, gyermekei Lajos és Magda
Ficzkó Ferenc gazdálkodó, tizedes, Szökedencs. 1872-ben született Paton. A 44-es gyalogezredben 1893—96-ban szolgált ténylegesen és mozgósításkor jelentkezett háborús szolgálatra. 1914 augusztus elején ment a szerbiai hadszíntérre, ahol részt vett az összes hadműveletekben 1915 májusáig, mikor csapattestével együtt az olasz frontra vezényelték. Görz körül és a Doberdón küzdött és vett részt az összes hadműveletekben 1915 november 12-ig, mikor megsebesült. Felgyógyulása után bevonult a pótzászlóajhoz, ahol mint kiképző altiszt teljesített szolgálatot a forradalom kitöréséig. 1918 decemberében Székesfehérvárott szerelt le. Kitüntetései: Br. vit. é., K. cs. k.. Seb. é. Felesége Tamás Anna, fia József.
Molnár Imre kovácsmester, tizedes. 1898. január 30-án Balatonmogyoródon született és 1956 február 6-án Paton hunyt el. Fő utca 115. alatti lakos. . 1916 május 29-én vonult be az ezredhez és ment kiképzése után az orosz hadszíntérre. Részt - vett az ezred ütközeteiben Tölgyesnél, majd az ezt követő ütközetekben, de 1917 január 1-én egy évre felmentették. 1918 január 1-én ismét bevonult és ment márciusban az olasz hadszíntérre. Harcolt a Piave mentén, a Montello bevételénél és az ezt követő harcokban és a front összeomlás a után hazatért és leszerelt, Szolgált a nemzeti hadseregben is . Kitüntetései: Os , Br . vit . é., K . cs . k . Felesége Bereczk Anna, leánya Anna .
Akikről tudjuk, hogy részt vettek a háborúban, de nem tudjuk hogy melyik ezred állományában:
Ficzkó György kőműves mester, Paton született 1884-ben. Fiatal korban kitanulta iparát, mestervizsgát Pécsett tett. 1910-ben önállósította magát. Több iskolát és kápolnát épített. A világháborúban a szerb és olasz fronton küzdött. Neje Horváth Katalin, fia Gyula szigorló orvos.
Simon Sándor gazdálkodó 1876. augusztus 19-én született Paton és itt is hunyt el 1962. március 11-én. A Fő utca 100-ban, a Cifra palotában lakott. Apja Simon István, anyja Pap Erzsébet. Felesége Drinóczy Matild, akivel 1903-ban Kaposváron kötött házasságot. Iskolázása után több ipari tanfolyamot végzett. 1907-ben lett önálló gazda, 1939-ben 10 holdas gazda. Több szabadalma van, hangszereket is készít. .„Az 1896-os világkiállításra hiányzó pénz okán nem jutott el a Városligetbe. Az ifjú falusi ezermester egyébként Inkey József szerint egy igazán bámulatos zongorát készített”
Tizedesi rangban részt vett a világháborúban, a szerb és orosz fronton küzdött.
A veszteséglisták alapján a sebesült vagy hadifogságba esett katonák:
Az első világháború szinte valamennyi napján készült veszteséglista, mely az előző napi sebesülteket, fogságba esetteket, eltűnteket vagy elhunytakat tartalmazta. A katonai nyilvántartás sajnos nem minden esetben tartalmazta a beazonosításhoz szükséges adatokat. A név mellett a születési évet illetve születési helyet használták – természetesen az alakulatra vonatkozó adatokkal. Sajnos több esetben a születési hely elmaradt, így a beazonosíthatóság nehézkessé vált. Természetesen ilyen nagy tömegű adat esetén pontatlanságok, elírások is előfordultak. Egy sok nemzetiségű hadseregben a bediktált név nem minden esetben egyezett meg a ténylegessel. A veszteséglisták alapján biztosan tudjuk, hogy a következő személyek harcoltak a háborúban. Azokról, akik nem sebesültek meg, nehezebb adatokat találni. Talán a katonaállítási listák segítenek ebben is. Sajnos az 50-es években a magyar első világháborús katonai adatbázist megsemmisítették, így csak az oszrák anyagokban való kutatás segíthet. A következő falubeliek mindegyike megtalálható a „veszteséglajstromon”.
Antalics Ferenc 1896- május 15-én született Paton és 1964 november 18-án hunyt el A Petőfi utca 24. számú házban lakott. Apja Antalics Samu, anyja Marics Katalin. A 44-es gyalogezred katonájaként 1917. február 7-én orosz fogságba esett.
Balogh József A 44-es gyalogezred katonájaként 1915. október 15-én megsebesült.
Balogh Lajos A 44-es gyalogezred katonájaként 1915. január 26-án megsebesült.
Bertók József 1896-ban született Paton. A 17-es gyalogezred katonájaként 1916. június 21-én orosz hadifogságba esett Grajworon, Gouvernement Kursk.
Bogdán János 1888-ban született Paton. A 12. ezred katonájaként 1916. október 17-én megsebesült.
Bogdán Sándor A 12-es ezred gyalogos katonájaként 1917. június 1-én .6. megsebesült.
Dongó Péter 1872-ben született Paton. A 19-es gyalogezred katonájaként 1917 május 4-én megsebesült.
Fumer János 1880. július 22-én született Paton és ott is hunyt el 1955. április 10-én. Fő utca 47. szám alatt lakott. Apja Fummer József, anyja Horváth Zsófia, felesége Horváth Mária. . A 19-es gyalogezred gyalogosaként 1916. december 12-én megsebesült-.
Hodocsok György 1896-ban született Paton. A 19-es gyalogezred katonájaként 1916. augusztus 24-én megsebesült.
Kalmár Sándor Paton született. A 44-es gyalogezred katonájaként hadifogságba esett 1918. február 1-én és az oroszországi Asztrahánba került.
Katona János, 1889. július 8-án született Paton és ott is halt meg 1966. április 2-án. Apja Katona János, anyja Pap Éva. Felesége Antalics Júlia. A Fő utca 107-ben lakott. A 30-as gyalogezredben 1915. szeptember 16-án megsebesült. Eredetileg a 44-es gyalogezred állományába vonult be.
Kovács Ferencz 1892-ben született Paton. A 44-es gyalogezred katonájaként 1915. szeptember 13-án megsebesült.
Mandelbaum Gusztáv 1888-ban született Paton. A 44-es gyalogezred katonájaként 1914. november 14-én megsebesült.
Pintér János A 44-es gyalogezred katonájaként 1917. február 7-én megsebesült.
Sánta Martin 1892-ben született Paton. A 44-es gyalogezred katonájaként 1917. június 26-án hadifogságba esett az oroszországi Archangelskbe került-
Szarvas Péter Paton született- A 29-es gyalogezred katonája-
Fliszár Gábor (A veszteséglajstromban elírásként Tikszár szerepel!) 1891-ben született Paton és ott is halt meg 1951. május 8-án. Apja Fliszár József, anyja Kalmár Erzsébet. Felesége Fliszár Júlianna. A 44-es gyalogezred katonájaként 1915. január 26-án megsebesült.
A I. világháborúról valószínűleg ennél többet is tudtak volna mesélni az abban résztvevők, vagy leszármazottaik, ezért várom, hogy a hozzászólásokban vagy a közvetlen levelezési címemre elküldik észrevételeiket. Különösen várom azok jelentkezését, akik újabb dokumentumot (fotót) tudnak rendelkezésemre bocsájtani, vagy valamilyen pontatlanságot találtak a cikkben.
Varga Árpád
Budapest